Folker Együttes
Leírás
Húszéves a Folker együttes
A zene felszabadít, boldoggá tesz
Ha csak azért muzsikálnák a moldvai csángó zenét, hogy kedvüket leljék benne, akkor is segítenék e sokáig üldözött zenei hangzás újragyökereztetését, de ennél sokkal többről van szó. A sepsiszentgyörgyi Folker együttes több nemzedéknek adta és adja át jelenleg is a gyimesi, felcsíki és moldvai muzsika szépségét, értékét. A Folker több, mint zenekar, hisz nemcsak kísérője, hanem egyben ébrentartója is a zenés gyermekfoglalkozásoknak, gyermektáncházaknak, az esztendő hagyományos ünnepköri szokásainak. Fennállásuk huszadik évfordulója alkalmából lapunk rövid visszapillantóval köszönti a sok gyermeknemzedéknek zenei kapaszkodót nyújtó együttest, amely szombaton egész napos születésnapi rendezvényére várja a kicsiket és nagyokat a Benedek-mezei táborba.
„Gyimesit muzsikáltak a sepsiszentgyörgyi táncházban, és olyan ősi erőt éreztem meg ebben a hangzásban, ami egyből megfogott” – emlékszik egy közel harmincöt esztendővel ezelőtti, nagyon meghatározó élményére Melkuhn Róbert. Nem is sokat teketóriázott, elővette a zeneiskolában elsajátított fuvolatudományát és furulyázni kezdett. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes 1990-es alakulásánál jelentkezett a társulatnál, de nem járt sikerrel. Könczei Árpád akkori művészeti vezető szerint Róbert furulyajátéka elég gyengécskén szólt, és beajánlotta a Méta együttes budafoki zeneiskolájába Berán Istvánhoz. Ez volt az a lökés, melynek köszönhetően örökre eljegyezte magát a népzenével és a furulyával.
Magyarországról hazatérve, 1991 őszén Kovács-Vajda Istvánnal – akivel korábban együtt zenélt a Helikon rockbandában – megalakították a Tilinka együttest. István egy gitárból átalakított kobzán játszott, Róbert furulyázott. Rövid időn belül Ségercz Ferenccel háromtagúvá bővült a csapat, 1996-ig Tilinka néven együtt muzsikáltak. Ők voltak az első erdélyi zenekar, amely gyimesi és moldvai zenét muzsikált a táncházakban. Érdemes megemlíteni néhány hagyományőrző furulyás nevét, akiktől Melkuhn Róbert tanult: Gyimesből Timár Viktor, Tankó Dezső, Karácsony Lázár, Moldvából Legedi László András, Legedi László István és Hodorog András.
Sok zenész megfordult a gyermektáncházban
Folker gyermektáncház
Talán Folker sem lenne ma gyermektáncház nélkül, de gyermektáncház sem Folker nélkül – az állítás már csak azért is igaz, mert a Folker együttes elődje, a Tilinka csalogatta be 1991 őszén a gyermekeket az első, számukra szervezett táncházakba a városi (ma Kónya Ádám nevét viselő) művelődési házba, és azóta is, a vakációkat leszámítva, hétről hétre muzsikálnak az apróságoknak.
A kezdeti gyermektáncházas zenész csapatban említetteken kívül ott muzsikált Kádár Rezső és Kolozsi Attila, később Csibi Szabolcs, Kelemen István, Lőrinczi Zsolt, és időnként mások is zenéltek a gyermekeknek, 1997–2001 között Melkuhn Róbert és barátai néven. A kapcsolat nem szakadt meg a zenészek között, különböző alkalmakkor továbbra is többen összeverődtek, de akiket 2001-től Folker néven emlegetünk, az egy összeforrott csapat, amely a kezdetekhez képest csak annyiban változott, hogy időközben bővült. A Folker jelenlegi tagjai: Csibi Szabolcs, István Ildikó, Kelemen István, Lőrinczi Zsolt, Melkuhn Róbert és Mihály Pál, együttműködő Fazakas Albert.
Folker Együttes (Fotó: Vargyasi Levente)
A citerától a kobzáig
Marossámsond a híres citerazenekaraival írta be nevét a magyar népzenei örökséget őrző/művelő települések sorába. Csibi Szabolcs gyermekként ott ismerkedett elsőként a népi muzsikával. S bár marosvásárhelyi középiskolai évei alatt egy kicsit eltávolodott ettől a világtól, hamar vissza is kanyarodott. 1992-ben ismerte meg Bandi Dezső iparművészt, akitől népi faragást tanult a paniti Bartha Sándor Önképzőkörben. Akkor még nem gondolta, hogy milyen nagy hasznát veszi később ennek a tudásnak, és arra sem számított, hogy a faragást később hangszerkészítésre váltja fel, a furulyát pedig kobzára. Meghatározó volt számára a Háromszék Táncegyüttes Román Sándor rendezte-koreografálta Váróterem című előadása, amellyel a társulat 1994-ben Marosvásárhelyen vendégszerepelt, és talán ennek hatására lépett be a táncházasok közösségébe.
Első furulyáját – azaz egy blockflötét – édesanyjától kapta, a pásztorfurulya egy Gyimesben tanító barátja ajándéka volt. A középiskola elvégzése után egy évig asztalosként dolgozott, úgy vélte, alulfizetik, és eldöntötte, saját útját járja. Így emlékszik erre: „Egy hátizsákot megpakoltam az általam faragott portékákkal, kiálltam Marosvásárhely végére stoppolni azzal a gondolattal: ha Nagykend felé megy az autó, akkor ott szállok le, ha Udvarhely felé, akkor Korondon. Nagykendre ment. A gépkocsivezető kézműves tárgyakat árusító rokona megvásárolt mindent, amit készítettem, fali tékát, sulykolót, sótartót, egyebeket, kétheti munkám fizetsége kétszerese volt annak, mint amit az asztalosságért kaptam egy hónap alatt. Attól fogva többet soha nem dolgoztam másnak.” Csibi Szabolcs vásározni kezdett, ott találkozott a sepsiszentgyörgyi Ferentz János muzsikus-hangszerkészítővel és kezdtek együtt muzsikálni. Ez volt a Tutora zenekar. Időnként bekapcsolódott Mihály Pál, Kerezsi Csongor, Vass Árpád, István Ildikó.
Mindez amiatt érdekes, mert a kilencvenes évek második felére már annyi jó táncházmuzsikus verődött össze Sepsiszentgyörgyön, hogy ha szükség lett volna, el tudták volna látni Székelyföld táncházainak jó részét. Szerencsére erre nem volt szükség, mert máshol is zenéltek kiváló bandák, de jó ideig Melkuhn Róberték voltak a legnépszerűbb gyermektáncházasok. Ennek egyszerű az oka: a gyermekek, de még a felnőttek esetében sincs alkalmasabb muzsika a néptánc tömeges megszerettetésére és tanítására, mint a gyimesi, moldvai és felcsíki.
Ez a zenei világ megragadta, és úgy tűnik, örökre fogva tartja a Marossámsondról Sepsiszentgyörgyre telepedett Csibi Szabolcsot, akinek hangszerkészítő műhelyét eddig közel kétszáz kobza és több mint háromszáz gardony hagyta el. Hivatásos és nem hivatásos együttesek, amatőr népzenészek vásárolnak tőle, de élete nem lenne teljes, ha ő maga nem muzsikálna.
Ezzel így van Mihály Pál is, aki a hegedűk javítójaként lépett ebbe a szakmába, majd ő maga fogott neki hegedűket készíteni, mostanra száznál jóval több hangszer hordozza műhelyének névjegyét.
Mint egy falat kenyér Guzsalyaséknál
A játék adja az örömet, a mese, a mondóka szövege a szellemi útmutatást, a mozgás a test harmóniáját, és mindezt a zene fogja össze, amitől a gyermek jól érzi magát. Benkő Évát ez a meggyőződés vezérli azóta, hogy óvónőnek tanult, majd képezte magát több olyan területen, ahol ennek az elvnek mentén lehet játékpedagógusként, néptánctanítóként munkálkodni.
Amikor 1994-ben családjával együtt hazaköltözött Magyarországról, már hároméves múltja volt a sepsiszentgyörgyi gyermektáncháznak, ahol fiatal helyi tanítónők, óvónők foglalkoztak szakszerűen a gyermekekkel, ezt Benkő Éva a táncba illesztett népi gyermekjátékokkal egészítette ki. Ambrus (Nagy) Csilla, Becsey Éva, Pál Emese voltak akkoriban a táncoktatók, akik szívesen vették ajánlásait, majd azon kapta magát, hogy ő a gyermektáncházak vezetője.
Azóta nemcsak a táncházakban tart kézműves-foglalkozásokat a később alakult Guzsalyas Játszóházban, hanem neki köszönhető, hogy a gyermektáncházakban minden évben felelevenítik az esztendő hagyományos ünnepköri népi szokásait. Természetesen azóta sincs Guzsalyaséknál farsangtemetés, húsvéti tojásírás, adventikoszorú-készítés, regölés és sok más esemény Folkerék nélkül. Olyanok ők Guzsalyaséknál, mint egy falat kenyér.
Jó emberek között másként telik az idő
Kelemen István fantasztikus zenész, nagyon jó az anyagismerete, hegedűsként és kobzosként is rendkívül tehetséges és képzett – állítja Csibi Szabolcs. István Ildikó hangja egyedi és sajátos az egész erdélyi népdalénekesi palettán, Mihály Pál rendkívül pontos, megbízható zenész, nem akar kitűnni, mindent alárendel a végső hangzásnak – mondja.
Lőrinczi Zsolt úgy tartja, ő volt a beugró. Kezdetben brácsával jelentkezett Melkuhn Róbertéknél, de a kobza is az ő világa lett. Számára igen nagy jelentősége volt annak, hogy jó emberekkel lehetett együtt, szerinte velük másként telik az idő, mint úgy általában.
István Ildikó egy korábbi beszélgetésünk alkalmával azt mondta, az volt a szerencséje, hogy egyszerű családban született, ahol a népdal érték, és az volt az álma, hogy éneket taníthasson, mert az ének, a zene felszabadít, boldoggá tesz.
Visszapillantó
A sepsiszentgyörgyi Folker együttes 2001-ben alakult helyi zenészekből, elődje a Melkuhn Róbert által 1991-ben életre hívott Tilinka együttes volt. A Melkuhn Róbert köré csoportosuló zenészek voltak kezdetektől a sepsiszentgyörgyi gyermektáncházak muzsikusai, de később a Folker ott volt a Guzsalyas Alapítvány majd minden rendezvényén, anyanyelvi, néptánc- és kézművestáborokban, Szent György Napokon, faluházavatón, gyermekfesztiválokon, vásárokban, gyermekszínjátszó találkozókon, iskolanapokon, faluünnepeken, fogyatékkal élők programjain és sok más eseményen.
Felkérésre több film zenéjét szerezték, meghívottként muzsikáltak több éven keresztül a Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti néptánctáborában, időnként együttműködtek a Háromszék Táncegyüttessel, turnéztak Erdély több városában, a hazai magyar szórvány településein, Magyarországon és Nyugat-Európában.
2007-ben adták ki első gyermeklemezüket Kecsketánc néven, amely a gyermektáncházak anyagából készült gyimesi, moldvai és felcsíki népzenével, 2019-ben jelent meg második hangzó anyaguk, az Eszes Gyurka és az ezmók moldvai csángó muzsikával.
Több változatban összeállt csapattal tartottak táncházas foglalkozásokat óvodákban, elemi iskolákban.
Az együttes 2001-es névadása Gáspár Ákoshoz fűződik, az első fellépés Folker néven Svédországban történt, ahol Kerekes Boglárkával együtt a csíkszeredai Hargita Székely Nemzeti Néptáncegyüttessel turnéztak.
A sors különös fintora, hogy a Folker ott tanítja vissza a moldvai csángó muzsikát, ahonnan hozta, részt vesznek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége hagyományőrző oktatási programjában.
A gyermekeknek szóló programok mellett az elmúlt húsz év alatt a Folker együttes felnőttkoncerteket is tartott, amelyek egy részén a székelyderzsi származású István Ildikó széles körű népdalrepertoárját kísérték. A Folker együttes a magyar népzene olyan szeletét juttatja el sepsiszentgyörgyi, háromszéki, erdélyi és egész Kárpát-medencei közönségéhez, amelynek ott is helye van, ahonnan gyökerezik, és ott is, ahol általuk ismerkednek ezzel a csodálatos hangzásvilággal.
2021. június 18.
https://www.3szek.ro/load/cikk/142174/a-zene-felszabadit-boldogga-tesz-huszeves-a-folker-egyuttes
A zene felszabadít, boldoggá tesz
Ha csak azért muzsikálnák a moldvai csángó zenét, hogy kedvüket leljék benne, akkor is segítenék e sokáig üldözött zenei hangzás újragyökereztetését, de ennél sokkal többről van szó. A sepsiszentgyörgyi Folker együttes több nemzedéknek adta és adja át jelenleg is a gyimesi, felcsíki és moldvai muzsika szépségét, értékét. A Folker több, mint zenekar, hisz nemcsak kísérője, hanem egyben ébrentartója is a zenés gyermekfoglalkozásoknak, gyermektáncházaknak, az esztendő hagyományos ünnepköri szokásainak. Fennállásuk huszadik évfordulója alkalmából lapunk rövid visszapillantóval köszönti a sok gyermeknemzedéknek zenei kapaszkodót nyújtó együttest, amely szombaton egész napos születésnapi rendezvényére várja a kicsiket és nagyokat a Benedek-mezei táborba.
„Gyimesit muzsikáltak a sepsiszentgyörgyi táncházban, és olyan ősi erőt éreztem meg ebben a hangzásban, ami egyből megfogott” – emlékszik egy közel harmincöt esztendővel ezelőtti, nagyon meghatározó élményére Melkuhn Róbert. Nem is sokat teketóriázott, elővette a zeneiskolában elsajátított fuvolatudományát és furulyázni kezdett. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes 1990-es alakulásánál jelentkezett a társulatnál, de nem járt sikerrel. Könczei Árpád akkori művészeti vezető szerint Róbert furulyajátéka elég gyengécskén szólt, és beajánlotta a Méta együttes budafoki zeneiskolájába Berán Istvánhoz. Ez volt az a lökés, melynek köszönhetően örökre eljegyezte magát a népzenével és a furulyával.
Magyarországról hazatérve, 1991 őszén Kovács-Vajda Istvánnal – akivel korábban együtt zenélt a Helikon rockbandában – megalakították a Tilinka együttest. István egy gitárból átalakított kobzán játszott, Róbert furulyázott. Rövid időn belül Ségercz Ferenccel háromtagúvá bővült a csapat, 1996-ig Tilinka néven együtt muzsikáltak. Ők voltak az első erdélyi zenekar, amely gyimesi és moldvai zenét muzsikált a táncházakban. Érdemes megemlíteni néhány hagyományőrző furulyás nevét, akiktől Melkuhn Róbert tanult: Gyimesből Timár Viktor, Tankó Dezső, Karácsony Lázár, Moldvából Legedi László András, Legedi László István és Hodorog András.
Sok zenész megfordult a gyermektáncházban
Folker gyermektáncházTalán Folker sem lenne ma gyermektáncház nélkül, de gyermektáncház sem Folker nélkül – az állítás már csak azért is igaz, mert a Folker együttes elődje, a Tilinka csalogatta be 1991 őszén a gyermekeket az első, számukra szervezett táncházakba a városi (ma Kónya Ádám nevét viselő) művelődési házba, és azóta is, a vakációkat leszámítva, hétről hétre muzsikálnak az apróságoknak.
A kezdeti gyermektáncházas zenész csapatban említetteken kívül ott muzsikált Kádár Rezső és Kolozsi Attila, később Csibi Szabolcs, Kelemen István, Lőrinczi Zsolt, és időnként mások is zenéltek a gyermekeknek, 1997–2001 között Melkuhn Róbert és barátai néven. A kapcsolat nem szakadt meg a zenészek között, különböző alkalmakkor továbbra is többen összeverődtek, de akiket 2001-től Folker néven emlegetünk, az egy összeforrott csapat, amely a kezdetekhez képest csak annyiban változott, hogy időközben bővült. A Folker jelenlegi tagjai: Csibi Szabolcs, István Ildikó, Kelemen István, Lőrinczi Zsolt, Melkuhn Róbert és Mihály Pál, együttműködő Fazakas Albert.
Folker Együttes (Fotó: Vargyasi Levente)A citerától a kobzáig
Marossámsond a híres citerazenekaraival írta be nevét a magyar népzenei örökséget őrző/művelő települések sorába. Csibi Szabolcs gyermekként ott ismerkedett elsőként a népi muzsikával. S bár marosvásárhelyi középiskolai évei alatt egy kicsit eltávolodott ettől a világtól, hamar vissza is kanyarodott. 1992-ben ismerte meg Bandi Dezső iparművészt, akitől népi faragást tanult a paniti Bartha Sándor Önképzőkörben. Akkor még nem gondolta, hogy milyen nagy hasznát veszi később ennek a tudásnak, és arra sem számított, hogy a faragást később hangszerkészítésre váltja fel, a furulyát pedig kobzára. Meghatározó volt számára a Háromszék Táncegyüttes Román Sándor rendezte-koreografálta Váróterem című előadása, amellyel a társulat 1994-ben Marosvásárhelyen vendégszerepelt, és talán ennek hatására lépett be a táncházasok közösségébe.
Első furulyáját – azaz egy blockflötét – édesanyjától kapta, a pásztorfurulya egy Gyimesben tanító barátja ajándéka volt. A középiskola elvégzése után egy évig asztalosként dolgozott, úgy vélte, alulfizetik, és eldöntötte, saját útját járja. Így emlékszik erre: „Egy hátizsákot megpakoltam az általam faragott portékákkal, kiálltam Marosvásárhely végére stoppolni azzal a gondolattal: ha Nagykend felé megy az autó, akkor ott szállok le, ha Udvarhely felé, akkor Korondon. Nagykendre ment. A gépkocsivezető kézműves tárgyakat árusító rokona megvásárolt mindent, amit készítettem, fali tékát, sulykolót, sótartót, egyebeket, kétheti munkám fizetsége kétszerese volt annak, mint amit az asztalosságért kaptam egy hónap alatt. Attól fogva többet soha nem dolgoztam másnak.” Csibi Szabolcs vásározni kezdett, ott találkozott a sepsiszentgyörgyi Ferentz János muzsikus-hangszerkészítővel és kezdtek együtt muzsikálni. Ez volt a Tutora zenekar. Időnként bekapcsolódott Mihály Pál, Kerezsi Csongor, Vass Árpád, István Ildikó.
Mindez amiatt érdekes, mert a kilencvenes évek második felére már annyi jó táncházmuzsikus verődött össze Sepsiszentgyörgyön, hogy ha szükség lett volna, el tudták volna látni Székelyföld táncházainak jó részét. Szerencsére erre nem volt szükség, mert máshol is zenéltek kiváló bandák, de jó ideig Melkuhn Róberték voltak a legnépszerűbb gyermektáncházasok. Ennek egyszerű az oka: a gyermekek, de még a felnőttek esetében sincs alkalmasabb muzsika a néptánc tömeges megszerettetésére és tanítására, mint a gyimesi, moldvai és felcsíki.
Ez a zenei világ megragadta, és úgy tűnik, örökre fogva tartja a Marossámsondról Sepsiszentgyörgyre telepedett Csibi Szabolcsot, akinek hangszerkészítő műhelyét eddig közel kétszáz kobza és több mint háromszáz gardony hagyta el. Hivatásos és nem hivatásos együttesek, amatőr népzenészek vásárolnak tőle, de élete nem lenne teljes, ha ő maga nem muzsikálna.
Ezzel így van Mihály Pál is, aki a hegedűk javítójaként lépett ebbe a szakmába, majd ő maga fogott neki hegedűket készíteni, mostanra száznál jóval több hangszer hordozza műhelyének névjegyét.
Mint egy falat kenyér Guzsalyaséknál
A játék adja az örömet, a mese, a mondóka szövege a szellemi útmutatást, a mozgás a test harmóniáját, és mindezt a zene fogja össze, amitől a gyermek jól érzi magát. Benkő Évát ez a meggyőződés vezérli azóta, hogy óvónőnek tanult, majd képezte magát több olyan területen, ahol ennek az elvnek mentén lehet játékpedagógusként, néptánctanítóként munkálkodni.
Amikor 1994-ben családjával együtt hazaköltözött Magyarországról, már hároméves múltja volt a sepsiszentgyörgyi gyermektáncháznak, ahol fiatal helyi tanítónők, óvónők foglalkoztak szakszerűen a gyermekekkel, ezt Benkő Éva a táncba illesztett népi gyermekjátékokkal egészítette ki. Ambrus (Nagy) Csilla, Becsey Éva, Pál Emese voltak akkoriban a táncoktatók, akik szívesen vették ajánlásait, majd azon kapta magát, hogy ő a gyermektáncházak vezetője.
Azóta nemcsak a táncházakban tart kézműves-foglalkozásokat a később alakult Guzsalyas Játszóházban, hanem neki köszönhető, hogy a gyermektáncházakban minden évben felelevenítik az esztendő hagyományos ünnepköri népi szokásait. Természetesen azóta sincs Guzsalyaséknál farsangtemetés, húsvéti tojásírás, adventikoszorú-készítés, regölés és sok más esemény Folkerék nélkül. Olyanok ők Guzsalyaséknál, mint egy falat kenyér.
Jó emberek között másként telik az idő
Kelemen István fantasztikus zenész, nagyon jó az anyagismerete, hegedűsként és kobzosként is rendkívül tehetséges és képzett – állítja Csibi Szabolcs. István Ildikó hangja egyedi és sajátos az egész erdélyi népdalénekesi palettán, Mihály Pál rendkívül pontos, megbízható zenész, nem akar kitűnni, mindent alárendel a végső hangzásnak – mondja.
Lőrinczi Zsolt úgy tartja, ő volt a beugró. Kezdetben brácsával jelentkezett Melkuhn Róbertéknél, de a kobza is az ő világa lett. Számára igen nagy jelentősége volt annak, hogy jó emberekkel lehetett együtt, szerinte velük másként telik az idő, mint úgy általában.
István Ildikó egy korábbi beszélgetésünk alkalmával azt mondta, az volt a szerencséje, hogy egyszerű családban született, ahol a népdal érték, és az volt az álma, hogy éneket taníthasson, mert az ének, a zene felszabadít, boldoggá tesz.
Visszapillantó
A sepsiszentgyörgyi Folker együttes 2001-ben alakult helyi zenészekből, elődje a Melkuhn Róbert által 1991-ben életre hívott Tilinka együttes volt. A Melkuhn Róbert köré csoportosuló zenészek voltak kezdetektől a sepsiszentgyörgyi gyermektáncházak muzsikusai, de később a Folker ott volt a Guzsalyas Alapítvány majd minden rendezvényén, anyanyelvi, néptánc- és kézművestáborokban, Szent György Napokon, faluházavatón, gyermekfesztiválokon, vásárokban, gyermekszínjátszó találkozókon, iskolanapokon, faluünnepeken, fogyatékkal élők programjain és sok más eseményen.
Felkérésre több film zenéjét szerezték, meghívottként muzsikáltak több éven keresztül a Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti néptánctáborában, időnként együttműködtek a Háromszék Táncegyüttessel, turnéztak Erdély több városában, a hazai magyar szórvány településein, Magyarországon és Nyugat-Európában.
2007-ben adták ki első gyermeklemezüket Kecsketánc néven, amely a gyermektáncházak anyagából készült gyimesi, moldvai és felcsíki népzenével, 2019-ben jelent meg második hangzó anyaguk, az Eszes Gyurka és az ezmók moldvai csángó muzsikával.
Több változatban összeállt csapattal tartottak táncházas foglalkozásokat óvodákban, elemi iskolákban.
Az együttes 2001-es névadása Gáspár Ákoshoz fűződik, az első fellépés Folker néven Svédországban történt, ahol Kerekes Boglárkával együtt a csíkszeredai Hargita Székely Nemzeti Néptáncegyüttessel turnéztak.
A sors különös fintora, hogy a Folker ott tanítja vissza a moldvai csángó muzsikát, ahonnan hozta, részt vesznek a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége hagyományőrző oktatási programjában.
A gyermekeknek szóló programok mellett az elmúlt húsz év alatt a Folker együttes felnőttkoncerteket is tartott, amelyek egy részén a székelyderzsi származású István Ildikó széles körű népdalrepertoárját kísérték. A Folker együttes a magyar népzene olyan szeletét juttatja el sepsiszentgyörgyi, háromszéki, erdélyi és egész Kárpát-medencei közönségéhez, amelynek ott is helye van, ahonnan gyökerezik, és ott is, ahol általuk ismerkednek ezzel a csodálatos hangzásvilággal.
2021. június 18.
https://www.3szek.ro/load/cikk/142174/a-zene-felszabadit-boldogga-tesz-huszeves-a-folker-egyuttes